Alapfogalmak a megosztáshoz:

AKADÁLYOK – 

• elidegenedtem az istenes élettől: „unom”, „nem lelkesít”, „távol áll tőlem”

• sötétség borult az elmémre: „nem értem”, „nem tudok rácsodálkozni Istenre”

• szívem megátalkodott: „jól vagyok így”

• az ösztön vagy nyereség rabja vagyok, a kívánságok, a többiek vezetnek: „mi a rossz abba, hogy… más is így tesz”, „nekem most legyen jó”

• a szívem érzéketlen, az akaratom erőtlen, langyosság: „nem érint meg sem az ősz, sem a tavasz, sem az Ige; elmegyek az élet mellett”, „nem vállalok erőfeszítést”, „átlagosan jóindulatú vagyok”

A hét folyamán külön átelmélkedni:

„Ha az akarat eltunyul jobban ráveti magát az evilági javakra. Minthogy az ember kezdetben nem fékezte élvezeteit, akarata könnyen elidegenedik az isteni dolgoktól és szent gyakorlatoktól, és ezek után már nem is ízlenek neki. Végül egészen abbahagyja a szokásos napi gyakorlatait és minden érzésével és gondolatával a világi dolgok felé fordul.

Ekkor az értelem és az ítélőerő úgy elhomályosul, hogy többé már nem képes felismerni azt, ami igaz és helyes, lanyhaságában és tunyaságában nem is törődik azzal, hogy meglássa a helyeset és aszerint cselekedjék.” (Boldog Edith Stein: A kereszt tudománya – Keresztes Szent János írásainak értelmezése)

KIÜRESEDÉS –

• szabaddá válok a külső és belső kényszerektől: a társak, a divat, az életállapottal járó elvárásoktól; függőségektől (cigaretta, alkohol, internet…)

• küzdök a bűn ellen (saját, társadalmi)

• képes vagyok a lemondásra életem bármely területén

• minden lényegtelen, meddő eszközt, érzést kihagyok, mellőzök

• értelmem megtisztítása (fölösleges: információk, gondolatok, okoskodás)

• emlékezetem kiüresítése (nem építő élmények, benyomások, érzelmek)

• akaratom felszabadítása az önzéstől, igénytelenségtől, tunyaságtól

• kiüresedés saját jótetteink fölött érzett helytelen örömből (farizeusi gőg, dicsekvés, mások lebecsülése, emberi dicséret utáni vágyakozás) 
  
  

A hét folyamán külön átelmélkedni:

 

„Aki szabaddá tudja tenni magát a földi dolgoktól való minden ragaszkodástól, az eljut a nagylelkűségre, a szellem szabadságára, az értelem világosságára, a mélységes nyugalomra, az Istenbe vetett mélységes bizalomra. Így az ember a belső kiüresedésben a teremtményeknek is jobban örül. Olyan öröm ez, amit a kapzsi sohasem ízlelhet meg, mert nyugtalansága miatt hiányzik belőle az ehhez szükséges lelki szabadság. A felszabadított ember a javakat igazi természetes és természetfölötti értékükben ismeri meg. Megismeri az igazságot, a jót és a lényegest…”(Boldog Edith Stein: A kereszt tudománya)

 

• Közös záró ima

 

„Összehívták az egész közösséget és elbeszélték,
milyen nagy dolgokat tett velük az Isten.”
(Apcsel 14,27.)

Péntek - Este 9 órától 11 óráig – szentségimádás, virrasztás a főtéri templomban

Szombat – a Deus Providebit Ház Szent Mihály termében

10.00 – A rendtartó székely faluközösség
Nagy József
– Közösségünk jelen helyzete Isten Igéjének fényében
Nagy J. Attila
– Közösségünk reményei az Ige fényében
Szepessy Előd
– Boldog Batthyány László a szentéletű családapa és orvos
Császár Melinda

12.00 – Nem felejtjük el Isten tetteit és csodáit
Személyes megosztások

13.00 – Közös ebéd

16.00 – BÚCSÚS SZENTMISE
a Keresztelő Szent János (főtéri) templomban

17.30 – Nem felejtjük el Isten tetteit és csodáit
Vetítés: közösen megélt élményekről, eseményekről

18.30 – Agapé - Örömünnep - Bál